Megérkeztünk a nyaralásból! Naponta 8-9 órát töltöttünk kint a szabad levegőn, egy csodaszép kis faluban, Bózsván. Lovacska, nyuszi, bárány és kecske mindennapi látványa színesítette az ottlétet és sok-sok kis pajtás! Bogi jól érezte magát, velünk együtt.
Utolsó este baleset érte: műanyag elöl zárt és lyukacsos papucsban sietett fürödni a faházunkból a vizesblokkba. Sajnos elesett és ráadásul a szájára... Két kis felső első-középső metszőfoga sérült, függőlegesen tört az egyik, vízszintesen a másik. Az első nap még tudott szopizni, de hétfő reggel óta nem tud, bibis a foga, ahogy ő mondja.
Jártunk fogorvosoknál, vagy 7 szakember tanácsát kérdeztük, és végül elsöprő arányban a fogmegtartás győzött! Nem húzatjuk ki a kicsi fogat, ami már sajnos el is mozdult a törés mentén, hanem várunk, reméljük, hogy beilleszkedik, beékelődik, megmarad.
A szívem szakad meg, hogy 2 napja nincsen szopi, de bele kell törődnöm. Kedves kolléganőimtől kaptunk kölcsön elektromos Medela mellszívót, ezzel fejek napi 1-2x, ahogy Bogi igényli és meg is issza.
Ő jobban viseli mint én:-) a szopi hirtelen elhagyását, naponta párszor belekéredzkedik az ölembe és próbálkozik, de rögtön megállapítja, hogy "bibi" és vagy lefejt tejet vagy kukoricatejet kér. És nagyon bújós lett, ami csodálatos:-)!
Hát ez van velünk.
Így Bogi puhára főtt rízst, babos zakuszkát, zellerkrémlevest puha kenyérbéllel vagy rizzsel eszeget, banándarabokat, kukoricatejet, kenyérbelet szilvalekvárral, ilyesmiket eszik szívesen.
Zárszó: a törött kis fogacskákat igyekezni kell megtartani, a maradó fognak készítik elő, tartják a helyet, ha csak lehet, hagyni kell, várni kell, mi most ebben vagyunk benne. Majd még írok róla.
Ja, és amint bekövetkezik a baleset, azonnal a szájba kell nyúlni és vissza kell illeszteni!
Én nem ezt tettem, mert dőlt a vér, és csak később vettem észre, hogy a fogacska is sérült...Akkor még nem csúszott szét, nem nyúltam hozzá, remélem nem lesz legközelebb, de akkor majd okosabb leszek.